1.fejezet Jó barátok

-Vanessa te alszol?-igaz, hogy a szemeim csukva voltak de csak pihentem. Anyám meg folyton mindenbe bele üti az orrát.
-Nem anya, csak pihenek. Sokat kellett tanulnom az este. -persze egész este Lilyvel és Aronnal beszélgettem online. Olyan hajnal 4 óra körül aludtam el.
-Nekem is öntesz kávét?-mutattam a kávé főzőre.
-Nem, Es még fiatal vagy.
-Anya tudod, hogy utálom ha így hívsz.
-Megyek dolgozni.-küldtem neki egy puszit és amint kilépett az ajtón öntöttem a kávét magamnak. Nemár már fél nyolc van. Berohantam a szobámba és gyorsan összekaptam magam. kevés smink és már vágtattam is lefele a lépcsőn. A metrohoz futnom kellett, és természetesen a suliba is. Mire beértem csapzott, és izzadt voltam. Újra copfba raktam a hajam. Be léptem a terembe és Aron fejét láttam meg először. Leültem mellé és oldalba böktem.
-Aron, hahó ide értem!
-Vane!  Kislány hát nem késtél el. -megölelt és összekulcsolta a kezét imádkozó pózba.
-Hehe de vicces ma valaki.

*suli után*
-Lily ma ott aludhatok nálad?-Lily a legjobb barátnőm és az egyetlen is. Nem vagyok a lányok szíve csücske, de Lilynek igen.
-Hogyne, hányra jössz?
-A francba ma mégse jó, a picsába.
-Miért?
-Mert anyám elmegy otthonról, és etetnem kell a hülye halait.
-Ez gáz.
-Lányok várjatok meg!-kiabált Aron utánunk.
-Mi az Aron?
-Arra gondoltam elmehetnénk nyaralni hármasban.
-Fú ez nagyon jó ötlet, mondtunk egyszerre  Lillel. És mind ketten Aron nyakába lógtunk, már csak anyát kell meggyőzőm, hogy elengedjen. Bár erre nem sok esély van .
-Nyugi majd anyum meg próbál vele beszélni ha nem enged.
-Lily téged elenged anyád mert már 16 vagy, de én még csak 15 vagyok
-Ezt ne mondhatja kifogásnak anyukád. Mert én meg Aron már vagyunk 16, szóval majd én megbeszélem vele. -ölelt át legjobb barát nőm.
-Na de most megyek haza majd hívlak titeket. Várjatok hova is megyünk ?
-Rioba! A karneválba. -felelte Aron boldogan.
-Okés, na sziasztok.-intettem egy utolsót és felszálltam a metrora.

Pár méterrel a házunk előtt rakott le, nem kellett sokat sétálni. Fel futottam a lakásba, de az ajtó előtt megtorpantam.
-NA Nessa menj már be, ne legyél nyuszi. Tudod, hogy elenged, vagy nem , de inkább arra gondolj, hogy elenged.  Mit művelek magamba beszélek. Nagy ön bizalommal nyitottam be, de ahogy megláttam anyát elszállt az egész.
-Szia kicsim! Milyen volt a suli?
-Szia anyu. Egész jó. Tudtad, hogy te vagy a világ legjobb anyukája?-néztem rá boci szemekkel.
-Mit kell vennem?-vette elő arcát az újság mögül.
-Tudod Aron és Lily meghívták valahova. -fürkésztem a földet.
-Na és hova?
-Nyaralni!
-Kicsim kiböknéd még ma? -nézett anya szánakozva.
-Rioba mennénk.-gyorsan becsuktam a szememet mielőtt anyám osztani kezd.
-Vanessa remélem nem mondtál rá igent mert nem mehetsz el. -ez volt a szigorú tekintete.
-De mért nem anya. Ők már vannak 16 évesek tudunk egymásra vigyázni.
-De te nem Es. Nem tudsz magadra vigyázni. Még kicsi vagy.
-Kicsi? Anya 15 vagyok, nem vagyok már kislány.
-Attól hogy fested a hajad, amit nem engedtem meg és attól, hogy már nőiesedsz az én kislányom vagy és még nagyon fiatal vagy ehhez.
-Szerintem meg irigy vagy. Semmit nem engedsz meg, és  ez kiakasztó.
-A hiszti ellenére se engedlek el .
-Világot akarok látni, mióta otthagytad apát akit én nem akartam otthagyni azóta nem mentem sehova.
-Sajnálom.
-Ne sajnáld, majd akkor sajnáld mikor nem leszek veled. -könnyek folytak az arcomon mire berohantam a szobámba. Magamra zártam az ajtót, és ledőltem az ágyra.

Elmúlt a sírás. Csak röpke fél óráig sírtam . Oda mentem a tükrömhőz és letöröltem a szemfestéket ami már inkább az arcomon volt. Leengedtem a hajamat, és elővettem egy kényelmesebb ruhát. Inkább megcsinálom az leckémet.
Este hat körül már kezdtem éhes lenni, úgyhogy felhívtam Aronék pizzériáját.
-Hallo itt a Filoppo pizzéria! Mit adhatok?
-Szia Aron! Nessa vagyok.
-Szia Ness! Megengedte anyukád, hogy elgyere?
-Nem, jól össze is vesztem vele. Na mindegy, egy sonkás gombás sajtos pizzát rendelnék.
-Rendben , üditő?
-Egy light kóla jó lesz, köszi.
-Gyere a sikátor felől a tűz lépcsőn.
-Sietek, puszi szia.
-Szia.
Korgott a gyomrom mert már reggel óta nem ettem semmit. Így a leckémre se tudok koncentrálni. Kopogtak az ablakon, biztos Aron az. Halkan kinyitottam az ablakot, és behúztam.
-Halkan gyere már Aron!-orroltam rá.
-Jólvan, te húztál be. -kinyitottam a dobozt és falni kezdtem a fincsi meleg pizzát. Kiültünk Aronnal a tűzlépcsőre és onnan néztük a csillagokat.